Kerestem azt az idei reklámot, lehetőleg a hazai piacról, amitől szívszélhűdés helyett szívfelmelegedést kapok, már ha szabad ilyen merészen újító medikusz terminusz teknikusszal élnem. Lázasan bújtam a google-t (a trubadúrláda bekapcsolásáig nem mentem el), mert nem akartam elhinni, hogy a magyar fogyasztónak csak a múlt heti zenei horror, a döglődő örökzöld Jingle Bell Rock (köszönjük, Telenor), a Coca Cola óriás, kacsintó Télapója (pedig őket eddig bírtam, elmúlt) esetleg egy kis MinDigTv-s sületlenség (szó szerint, tejóisten) adatik meg. A többi reklámozót szinte nem is érdemes megemlíteni, náluk a szezonális különbségeket mindössze némi csengőszó-aláfestés vagy a háttér csillogóra állítása szimbolizálja. Hittem, hogy Karácsony táján ennél több jár nekem.
Nem kevés munkával és emberfeletti lelkierőről tanúbizonyságot téve találtam meg az Ikea szpotját, ami némileg megtapasztotta a karácsonyi reklámozásba vetett hitem omladozó vályogfalát.
Nem, nincs azért túl sok új a nap alatt, itt is műhóval indulunk. A múlt heti kapkodós történethullám helyett azonban narrátorunk szép lassan végigvisz minket azon dolgok listáján, amikről a Karácsony valójában szól: kívánságokról, együtt-levésről, meglepetésekről… Igen, ezt is mind tudjuk. Nem az tetszett meg nekem, amit mondtak, hanem ahogyan mondták. A szépen fűzött gondolatmenet az én otthonomhoz vezetett el, közben mutattak fiatalokat-idősebbeket, kisállatokat (ügyes, ezzel is sok embert meg lehet fogni), válasszon, kinek-mi van otthon, ugyebár. És az érthető, jól egybefűzött képeken gyönyörű filmes munkával és vágásokkal gyakorlatilag az Ikea teljes téli katalógusát felvonultatták, bravó! Ha a bemutatott termékek számát, a szpot hosszát, a szezonalitásból fakadó erőltetettség mértékét vesszük alapul, ez messze a leghatásosabbnak tűnő reklám, amit a szezonban produkálni tudtak. Emellett pedig, és ez nekem nagyon fontos, reális. Van benne ajándékok után kutató, meglepődött és duzzogó kisgyerek, kézműves-ajándékokkal bénázó nő, asztal- és ágytologatás a maximális helykihasználás jegyében. Mindez a letisztult elemekkel operáló, visszafogott svéd egyenvilágban, de ez egyáltalán nem zavar, mert az én otthonomban is hasonlóan zajlik a Karácsony. Nálatok?
