Nekem a legtöbb esetben jobban tetszenek a plakátos hirdetési elemek, mint a mozgóképesek, ennek pedig igazán profán oka van: sokkal nehezebb, több kihívást jelentő feladat egy fotóba, szlogenbe, autópályán suhanós pillanatba sűríteni azt, amit mondani szeretnénk, mint akár egy félperces szpotba. (Megjegyezném, hogy a kampányoknak általában mindkettő a része, egyik aktiválja kis buksinkban a másikat, de ez most ne képezze kötözködés alapját.)
Tovább megyek, figyelem! Amikor valaki a branding során logót, arculatot tervez egy cégnek, terméknek, stb., az még ennél is komplexebb fába vágja kreatív fejszéjét: neki kell megterveznie azt a homlokzatot, amely hűen reprezentálja a mögötte lévő építményt, stabil keretet ad neki, de azért jól tűri a belső kőművesmunkákat. Az emberek ezt látják meg először, ez alapján döntik el, belépnek-e az ajtón. Éppen ezért – ha nem a sarki közértről van szó – nem lehet túl sablonos, hiszen akkor ki a csoda menne be, de nem lehet túl absztrakt sem, mert azért a kiszámíthatóságot is nagyra értékeljük. Hol a balansz?
Ma Kate Brady-nek, egy dublini ártszkúl hallgatójának dizájnját hoztam. A feladat egy, az ír piacra most betörni készülő, a többitől élesen különbözni óhajtó játékbolt brandingje.
Menjünk sorban: a céllal összhangban már a színek is eltérnek a szokásostól – csak semmi babarózsaszín vagy szivárványos bohóckodás. Letisztult formák, komoly színek, semmi kép, csak betűk – ez nem gyerekeknek való, mondhatnánk. De nem is nekik szól! A cég a szülőket várja a boltba (egy ötévesnek ugyanis igen csekélyke lehet a magánvagyona), bennük akar valamit megpiszkálni. A különlegesség érzését kelti, azt sugallja, hogy ők az új, szofisztikált generációhoz méltó helyen vásárolnak, mindent megtesznek a gyermekeik minél magasabb színvonalú fejlesztéséért – tehát ők a lehető legjobb szülők. Személyes kedvenceim a nagy R-betűkkel operáló variációk: ha ezekre nézek, azt látom, hogy a méltóságteljes R mögött azért van bőven játékosság, és ahhoz, hogy a lényeget meglássam, mögé kell néznem. Ha legközelebb Dublinban járok, meg is teszem.