Ha azt hallom, hogy Sport szelet reklám, akkor automatikusan arra a jamaikai fazonra gondolok, akit már igaz, hogy nagyon régen láttam utoljára, de még mindig emlékszem, hogy egy Sport szelet betolása után nagyon segítőkészen gurította le a hegyoldalról a lihegő futó sportkocsiját. Igazából nem tudom, hogy azóta nem volt igazi Sport szelet reklám, vagy csak én nem emlékszem rá...
De most itt van ez az új film, ami újra előhozza a Sport szeletet. Van benne helyes fiú a lányoknak, és lenyűgöző látvány a pasiknak. Vagy mindkettő a lányoknak. Az baj, ha lassan minden reklámról úgy érzem, mintha nekem készítették volna? Valószínűleg.
Viszont. Honnan került elő most ez a reklám? A hétvégén felismertem, mi a legnagyobb dicsőség, ami egy édességet érhet. Az, ha az anyukák kitalálják a bolti finomságok házilag elkészíthető formáját. Klasszikusnak számít ebben a kategóriában a Fanta szelet, de létezik Ferrero Rocher kocka is, és igen, Sport szelet is. Kell-e attól meggyőzőbb bizonyíték a márka szeretetére, minthogy a háziasszonyok is ezt készítek egy vasárnapi ebéd végére? És ha ilyen márkánk van, akkor aztán tényleg felesleges állandóan reklámozni. Anélkül is tudják, hogy van, anélkül is szeretik, és anélkül is veszik.
Csak időnként kell valami látványos emlékeztető. Mint mondjuk az irodaház falán amőbázó fiúk.
